A szokásos észter oldószerek közé tartozik többek között a metil-acetát, etil-acetát, propil-acetát, butil-acetát és etil-laktát; ezeknek az anyagoknak a párolgási sebessége jelentős eltéréseket mutat. Általában az alacsonyabb forráspontú és magasabb gőznyomású észterek – például az etil-acetát – gyorsabban párolognak el, míg a magasabb forráspontú észterek, mint például a butil-acetát és az etil-laktát, lassabban párolognak el. A gyakorlatban a tényleges párolgási sebességet olyan tényezők is befolyásolják, mint a légáramlás, a levegőnek kitett folyadék felülete és az oldószerek keverési aránya.
Az észter oldószer elpárolgási sebessége közvetlenül befolyásolja a bevonatok és tinták száradását, a ragasztók filmképződését és a tisztítási folyamat után visszamaradt maradék mennyiségét. A gyorsan elpárologtató oldószerek lerövidíthetik a száradási időt és növelhetik a termelés hatékonyságát; azonban a túl gyors párolgás rossz szintezéshez, egyenetlen felületekhez vagy más filmképződési hibákhoz vezethet. Ezzel szemben a lassabban párolgó oldószerek több időt hagynak a kiegyenlítésre, ami egyenletesebb felületet eredményez, bár a szükséges száradási időt is meghosszabbíthatják. Ezért a készítmények tervezésénél elengedhetetlen a megfelelő párolgási sebességű észter oldószerek kiválasztása az alkalmazási körülmények, a bevonat vagy rétegvastagság, valamint a speciális szárítási követelmények alapján.
Az észter oldószerek párolgási sebessége is szorosan összefügg a működési környezettel. Jellemzően a magasabb hőmérséklet és a megnövekedett légáramlás felgyorsítja az oldószer elpárolgását. A magas páratartalom közvetve is megváltoztathatja a végeredményt, mivel befolyásolja a szárítási folyamatot – a specifikus hatás az adott oldószertől és a készítményrendszertől függ. Az észter oldószer kiválasztásakor figyelembe kell venni a tényezők kombinációját, beleértve a forráspontot, a gőznyomást, az oldószert és a más anyagokkal való kompatibilitást; a tényleges szárítási sebesség nem határozható meg kizárólag a forráspont alapján. Ezenkívül a legtöbb általános észter oldószer gyúlékony. Használat közben alapvető fontosságú a megfelelő szellőzés biztosítása, az oldószerek gyújtóforrásoktól való távoltartása, és a megfelelő védőintézkedések végrehajtása a termék biztonsági adatlapjának (SDS) megfelelően.
